CSINÁLD MAGAD
III.rész
AKVÁRIUM
VILÁGÍTÁS SZERELÉSE, ÉPÍTÉSE

Alábbi
tanácsokat szánom mindazoknak, akik az akváriumukba
világítástechnikát terveznek
megépíteni, vagy esetleg új akváriumuknál
a bútorba saját kézzel szeretnék
megalkotni azt…
A
legfontosabb a saját kézzel barkácsolt
dolgoknál, hogy mielõtt bármit is csinálnánk,
ne essünk neki ész nélkül, hanem
igenis gondoljuk át, milyen módon szeretnénk
bevilágítani kedvenceink életterét,
de mindig figyeljünk arra is, hogy akváriumunkban
nem csak a világítás fogyaszt áramot,
így érdemes a könnyen hozzáférhetõ
akváriumtetõbe integrálni további
fejlesztési lehetõségeket, és
aljzatokat telepíteni. Mindezt azért is, hiszen
az akvárium környezetében a víztõl
a legkevésbé veszélyeztetett helyen
helyezkedik el akváriumunk teteje!
A
világítás kiépítésének
pár tapasztalatát szeretném megosztani
a lehetõ leguniverzálisabb esetekre (a speciális
esetekkel mindenkinek magának kell foglalkoznia,
hiszen ahány akvárium, annyiféle világítás).
Azonban mielõtt erre külön rátérnénk,
kérdések formájában készüljünk
fel, amiket minden hobbistának magának kell
megválaszolni!
Milyen
mély az akváriumom, és ezt a mélységet
mekkora vízfelületen keresztül világítom
be?
Milyen világítótestekkel (világítócsövek
esetében milyen hosszokkal) szeretnék világítani?
Hány darab világítótestet helyezek
el a tetõben, és hova?
A világítótestek felszerelésével
az akvárium kiszolgálását, szervizelését
fogom-e akadályozni?
Meg tudom-e valósítani a világítótestek
cseréjét a jövõben?
Milyen távolságra helyezem el a világítótesteket
a vízfelszíntõl?
Miket kell beszereznem ahhoz, hogy elfogadhatóan
el tudjam készíteni a technikát?
Ha
a kérdésekre mindenki megadta magának
a választ, jöhet a beszerzés. Világítástechnikáról
lévén szó, természetesen elektromos
szaküzletek jöhetnek szóba, lehetõség
szerint spóroljuk meg magunknak a nagy barkácshálózatok
látogatásának hajcihõjét,
hiszen egy nagyobb elektromos kereskedésben többféle
terméket többféle minõségben,
és mérvadó szakmai tanácsadással
beszerezhetünk akár tizedannyi idõ alatt
egy helyen is, jó minõségben, és
olcsóbban a legtöbb esetben!!!
Miután
beszereztük a világítótesteket
(akvarisztikai forrásokból természetesen
jelen esetben gázos világítócsövekkel
foglalkozok), elkezdõdhet ezek mûködéséhez
nélkülözhetetlen technikák beszerzése
is. Mivel az afrikai sügeres akváriumok méretei
általában meghaladják a méteres
hosszokat, így jelen esetben a 90cm-es szabvány
mérettel foglalkozok. Ehhez 30W teljesítmény
társítható (60cm esetében 18W).
A
világításszereléséhez
a következõ árukat érdemes beszerezni:
Facsavar (általában a bútorlapokhoz
amiket felhasználtam, mindig 18mm-es csavarokat szereztem
be) 50db-1doboz.
Rövid kábelkötözõ
(Kabelbinder) 20db-50db
Érvéghüvely (Van hozzá
érvéghüvely nyomó szerszám,
de a kábelek végére fogóval
is kényelmesen felnyomható) 20-30db, a választott
kábelkeresztmetszethez.
Sorkapocs (csoki) 1-3 db (ha az ember elõtt
kirajzolódott már csövek elrendezése,
egy bázisról mindegyik szépen összeköthetõ,
használatával az akváriumtetõben
rendezettebb képet el lehet érni, több
egységnél meg rengeteg kábelt meg lehet
spórolni …)
Kötözõ kengyel (kötopapucs)
20-50db (facsavarral rögzítheto, ezekbe a kábel
kábelkötözovel lekötheto)
Fekete, kék, zöld-sárga kábelek
pár folyóméter (persze simán
egyszínû kábellel is végigköthetõ
a rendszer, én is belefutok többször, hogy
valamelyik elfogyott)
Neoncsõfoglalat (általában
kerülöm a fix armatúrákat) annyi
szett, ahány csõ.
Trafó (elõtét) jelen
esetben csövenként 1db 30W-os
Neongyújtó csövenként
1 db
A
cikkben késõbbiekben látható
képen fenti lista nagy része megtalálható.
Fentieken
kívül én elõszeretettel szerelek
a tetõszerkezet hátoldalára kapcsolókat
(ezekkel a csöveket párban, vagy külön-külön
kapcsolom), de ha egy kapcsolóra kötjük
az egész világításunkat, az
is jó megoldás abban az esetben, ha a kapcsolót
a betáp kábelünkre szereljük, ami
dugóban végzõdik. Így a dugaljas
kábelt akár konnektorba, akár programozhatóü
idõkapcsolóba helyezve manuálisan és
programozva is feszülség alá helyezhetjük
az egész tetõt, és a távolabbi
jövõben beüzemelés után elõre
programozott idõkapcsoló végzi kedvenceink
felett a világítás fel-lekapcsolását,
amivel életciklusuk napszakjait szimulálhatjuk.
Ne felejtsül el, hogy sokan felelõtlenül
világítanak akár 16 órát
a halaiknak, nos kérdezem én, hol van ilyen
a természetben? (általában elfogadott
a 8-10 óra akváriumvilágítás,
így az idõkapcsolós konnektor használata
sok esetben elkerülhetetlen)
FONTOS!!!
Ha szûréstechnikánkat,
UV csíramentesítõnket, levegõpumpánkat,
fûtõnket stb… is a tetõbe szerelt
(FALRA szerelhetõ, nem FALBA szerelhetõ) aljzatokból
akarjuk mûködtetni, vegyük figyelembe, hogy
a világítás mûködtetése
kapcsolóval/idõkapcsolóval ettõl
független legyen kiépítve elektromosan,
ugyanis nem venné ki túl jól magát,
hogyha az idõkapcsolóval éjszakánként
a szûrésünket is lekapcsolnánk…
Értem mindezt úgy, hogy megtápláláskor
a sorkapcsokat úgy helyezzük el, hogy állandó
tápot adjanak az aljzatoknak, amelyek valamelyikébe
majd egy másik betáp dugót/idõzítõ
kapcsolót dugjuk be, amin kapcsoló is szerepel,
majd ebbõl a dugóval ellátott kábelt
kössük be egy sorkapocsba, ahonnan a világítástechnikát
mûködtetjük. Ezen módon két
kört szereltünk be, egyet, ami folyamatosan mûködik
(szûréstechnikák, UV, fûtõ,
stb,... aljzatok), és egyet, ami manuálisan/programozva
kapcsolható és feszültség mentesíthetõ.

Balról: két kapcsoló, 2db hármas
aljzat, neoncsõ elõtétek, kényelmesen
elférnek a tetõ hátoldalán
Nálam
tapasztalat alapján bevált, hogy a tetõben
csatlakoztatom az összes technikámat, hiszen
a tetõt – ha jól meg van építve
– a legritkább esetben kell eltávolítanom,
ha meg sorra kerül mindez, akkor is csak annyit teszek,
hogy kihúzom belõle a technikák dugóit.
A
villanyszerelés közben érdemes figyelni
a következõkre:
Bármit
amit elhelyezünk gondoljuk át elõtte,
hogy minden irányból meg tudjuk a megfelelõ
helyen közelíteni kábellel kényelmesen,
hiszen komoly mennyiségu hajszálat spórolhatunk
meg magunknak, hogyha önhibánkat elkerülve
a szerelést kényelmessé tesszük!
A
tetõ hátoldalán képezzünk
nagyobb furatokat a kábelek befûzésére,
esetleg a szellõzõnyílásokat
használjuk.
A
sorkapcsokat lehetõleg a tetõ legkevésbé
frekventált, az akvárium védettebb
felülete fölött fúrjuk fel (általában
a sarkok ezek, ahol szûrõakna található,
vagy a háttér, ahol a berendezés kiépítettsége
miatt legkisebb a valószínûsége,
hogy a halak lefröcskölik), hogy kedvenceink virgonckodása
esetén ne legyen veszélyeztetve. Itt tenném
azonnal hozzá, hogy hasonlóan megépített
tetõszerkezetem a nyílt vízfelület
felett volt évekig 5cm-rel, és soha sem zárlat,
sem pedig egyéb rendellenesség nem keletkezett,
pedig az akvárium felülrõl egyáltalán
nem volt a tetõ alatt fedve!!!
A
sorkapcsok után gondoljuk át a csöveink
elhelyezkedését, majd a foglalatukat (egy
sima, egy gyújtós) a csövekkel együtt
jelöljük fel. Feljelölés után
facsavarokkal rögzítsük ezeket a tetõbe,
majd próbáljuk is vissza beléjük
a csöveket (a szoros jobb, mint a laza, azaz inkább
menjen bele erõsen passzosan a csõ, minthogy
lötyögjön köztük).
A
kapcsolók és aljzatok helyzetét határozzuk
meg, vegyük le a burkolatukat, majd a rögzítõ
csavaroknak megfelelõ helyen fúrjuk fel õket
a kívánt helyre!
Tegyük
meg ugyanezt a trafókkal, ha jobban tetszik, az elõtétekkel.
Ezeknek elhelyezésénél vigyázzunk
mindig, hogy melegszenek mûködés közben,
a tapasztalataim szerint emiatt jobb, ha a tetõ külsõ
felületére, és nem a belsõ légtérbe
helyezzük el õket! Ha megvan a helyük,
fúrjuk fel!
Ezután
jöhet az egységek összekötése.
Általában a betáp kábel szerelésével
érdemes kezdeni, FIGYELJÜNK
ARRA, HOGY SOSE SZERELJÜNK ÁRAM ALATT,
errõl meggyõzõdni akár többször
is érdemes!
A
sorkapocsba kötés után kezdõdhet
tápkábelek elosztása a sorkapocs-helyek
közösítésével, rövid,
patkó alakú kábeldarabokkal. Ezután
bekötjük a kapcsolókat, és az aljzatokat,
majd elindulhatunk a világítócsövek
foglalatai felé. A kábelek hosszát
mérjük ki, vágjuk meg, blankoljuk, érvéghüvellyel
szereljük, majd a megfelelõ helyre csatlakoztassuk.
Miután
a szerelés megtörtént, kezdõdhet
az elrendezés. A vásárolt kengyeleket
tetszõlegesen helyezzük el, facsavarokkal rögzítsük,
majd ezekbe a kábeleket rendezzük el, és
kötözzük le. Így nem fordulhat elõ,
hogy az akvárium belsõ légterébe
belógó kábelek kerülnek, vagy
akadályt képeznek.
Ezekhez
a szerelési mûveletekhez természetesen
készüljünk elõ pár szerszámmal
is, mint oldalcsípõ fogó, érvéghüvelynyomó,
vagy laposfogó, fúrógép, fúrószár
(esetleg akkus fúró), csavarhúzó.
Remélem
fenti – ha elektromos szemmel nézve nem is
szakmai – írásommal többeknek segítettem,
hogy akvárium világításuk megépítésekor
ne vakon tapogatózzanak a sötétben. Mellékelek
még egy ígért fotót is, nekem
így van kötve az akvárium tetejében
a rendszer, pár trükköt el lehet lesni
róla az építésrõl...
2007.02.12.
Írta:
Bene 'TuTToBeNe' Zoltán
Copyright
www.cichlids.hu 2004-2010, minden jog fenntartva!