www.cichlids.hu - Halbiológia

HALBIOLÓGIA

TARTALOM

- A KÜLTAKARÓ
- A PIGMENTÁCIÓ
- AZ IZOMZAT
- A HALCSONT
- A HALAK VÉRE
- A HALAK KERINGÉSE
- GÁZCSERE ÉS LÉGZÉS
- AZ EMÉSZTÉS ALAPJAI
- TÁPLÁLÓANYAGOK LEBONTÁSA
- A JÓD ÉS A HALAK

A KÜLTAKARÓ

Bármilyen meglepõ a halat kívülrõl BÕR borítja... ez 3 rétegõ, hám, irha és boralja(akárcsak az embernél)...
A Hám: több rétegû, el nem szarusodó laphám, számos receptorral és miriggyel-erre még kitérek részletesebben-...ezek nyálkát termelnek, ami a súrlódást csökkenti véd(mikroorganizmusok ellen) stb. általános iskolában már anyag valamilyen szinten...az írha: lazarostos kötõszövet, a Pikkelyképzés helye... a pikkelyek képzõdésérõl annyi plusz, hogy egyáltalán nem egyenletes...évszakos vagy nagyobb periodusokat követ... A bõraljáról azt szokás tudni, hogy kötõszövet, mely az idõ múlásával egyre gazdagabb lesz zsírban... mégha sörhasat nem is növeszt ettõl a többség, de halászlénál igencsak érzõdik az öreg harcsa esete...
A bõr funkciói:
"-Melyik a hal legfontosabb része?
-Hát a bore!
-Miért pont az?
-Mert az tartja össze!"
De komolyra fordítva a szót, mint már említettem véd (és ha mégis gond adódik, akkor regenerálódik, mielõtt nagyobb baj történne, ezek a folyamatok az emberhez hasonlóan játszódnak le-véralvadás mechanizmusa, vérsejtek/limfociták szerepe-)...többek között a mucin (illetve más glükoproteinek) révén...amely emellett az egyedek közi vegyi kommunikációban is szerepet kaphat, valamint a test vízellátására is hatást gyakorol(negatívan)...na de hogyan...
A bõr membrán funkcióval is bír, rajta keresztül Víz, Ion és OXIGÉN kerül a szervezetbe...Valamint Tápláló anyagok!(pl. glükóz tartalmú vízben magasabb a túlélési idõ, ha épp az éhhalál kerülgetné oket...) csakhogy ott van az a fránya nyálka (Mucus), mely vastagságától függõ mértékben gátolja ezeket a folyamatokat...

Az oxigén tekintetében azonban még jópár gátló faktor jelentkezik...
-Az egyik ezek közül a Ph (akinek nem világos ,hogy pontosan mi is ez, azonnal nézzen át a VÍZKÉMIA címû írásba!!!!)... Minél alacsonyabb, annál kevesebb O2 jut be a szervezetbe a bõrön keresztül...A hõmérséklet is hatással van... márcsak azért is, mert minél melegebb a víz, annál alacsonyabb az oldott O2 koncentrációja...

Ha már hõmérséklet...Hõszabályozó szereppel is rendelkezik a bõr (attól még ,hogy hidegvéru egy állat, nem 100%-ban függ a környezettol! ld. sok faj izommûködése termel annyi hot, hogy 2-3 fokkal magasabban legyen a belsõ hõmérséklete a vízénél...), méghozza a benne futó ereken keresztül... Az emberhez hasonlóan ,ha melegebb helyre kerül az állat az optimálisnál, akkor idegi szabályozáson keresztül a bõr erei kitágulnak, ha hidegebb helyre, akkor pedíg az erek lumene csökken... az átmérõ változások azon a fajoknál, ahol a bõrlégzés nagyobb szerepet kap (pl.angolna) természetesen kihatnak az oxigén felvételre is...

A bõrben receptorok is találhatóak szép számmal, így érzékszerv, akárcsak az ember esetében...
Konkrétabban:
-Mechanoreceptorok -fizikai ingert érzékelnek, ld. oldalvonal, mely a vízáramlást, vagy a száj körüli, tapintást érzékelõk ...
-Termoreceptorok -hõérzékelés...
-Kemoreceptorok -a halak szaglása meglehetõsen fejlett (látásukkal ellentétben), a szaglógödörben különöseb nagy számú ilyen érzékelõ található, melyek a vegyi kommunikációhoz is elengedhetetlenek.
-Nocioceptorok -a végére hagytam a Fájdalmat érzékelõket, attól még ,hogy a hal néma, igencsak sokat érez...

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

PIGMENTÁCIÓ

Ha már bõr, akkor még Pigmentáció,( ígérem több már nem lesz errol ) pigmentek, hogy változtatják a halak a színeiket...ez már egy kicsit "testesebb anyag" ...
Vegyük alapul a színtestet (kromatofóra), mely membrán lefûzodéssel alakul ki, ebbõl több fajta létezik:
Sötét/fekete Melanofórák - Melanoszómák, Melanin nevû anyag található bennük, valamint a képzõdését segítõ/serkentõ Tirozin.
Sárga Xantofórák - Karotinoidok, valamint más terpénvázas vegyületek találhatóak bennük, akárcsak a növényekben! -miért színez a sütõtök vagy a pirospaprika c. fejezet-
Fehér Leukofórák – Guaninnal
Az irrizáló színekért felelõs Iridofórák, melyek lamelláris szerkezetüknél fogva törik meg a fényt.
Ezek a bõrben található "színtestek" felelõsek mindenért... ha a bennük lévõ pigment szemcsék gyorsan (centripetális vagy centrifugális "elven", attól függõen, hogy épp domálni fognak vagy eltûnni az általuk kialakított színárnyalatok) helyet változtatnak ,akkor hirtelen színváltozás következik be (másodpercek alatt), míg ha az arányuk változik meg a kromatofórán belül, az egy lassú folyamat, de ugyan olyan látványos lehet... ld. a tóban nevelt halak lassan el színtelenednek -csökken a pigmentszám a kromatofórán belül-.

Mint ebbõl kitûnik, a halaknál nagy vonalakban úgy játszódnak le ezek a folyamatok, mintha a kaméleonokat és a növényeket összegyúrnánk...
Albino, leuko, amelanisztikus, hipomelanisztikus stb. egyedek, változatok, a halaknál is kezdenek terjedni... Albínó az, amibõl minden hiányzik (hirtelen csak az echte red vine eye albino guppy ugrik be példának, mint igazi albínó), viszont halaknál az amelanisztikus egyedekkel találkozunk gyakrabban (ld. albínó sügérek) ,ahol csak a fekete szín nincs jelen, így nem tiszta fehér a hal... Hipomelanisztikus az, ahol a fekete szín mindent elfed... ez is aránylag ritkán fordul elõ, akárcsak a többi szélsõségesen pigmentállt változat...

A színváltozást számos dolog idézheti elõ...
Idegi hatásoknál azt kell tudni, hogy a Szimpatikus hatástól világosabb lesz a hal, míg a paraszimpatikustól sötétebb... Szimpatikus és paraszimpatikus rostok egyaránt behálózzák az egész testet, ha az utóbbiaknak a hatása kerül túlsúlyba akkor a zsigeri szervek vértelíltettsége fokozódik, a reakcióidõ megnõ stb... embernél vasárnapi ebéd utáni példát szokták hozni... a Szimpatikus pedíg a menekülõ hal... az érzékszervek, az agy erei tágulnak ki, mialatt az emésztõés szaporító szervekbõl távozik vér...

Hormonális hatás:
A hipotalamusz, a hipofízis 3 hormonja valamint a tobozmirigyé hat a halak színének sötétségére (de ez utóbbi csak egyébb hatással együtt !), A hipofízis hormonjai közül az elülsõ lebenyi adenokortikotróp hormon(érdekessége, hogy akárcsak a következõ hormon, a xantoforákra is hat, míg a másik 2 csak a melanofórákra, valamint hosszú távon a melanin szintet növeli! -így a relatív rövid távú és hosszú távú hatása ellentétes irányú!) ,a középsõ lebeny melanocitastimuláló valamint melanocitakoncentráló hormonjai.

Ezek közül a melanocitakoncentráló az egyetlen, amely közvetlenül a pigmentkoncentrációt növeli! A hipotalamusz hormonja a diszpergáltság ellen hat, míg az összes többi közvetlenül a pigmentek "szétszórtságát" fokozza...
Az Adrenalin hormon Kizárólag a Xanthofórák keresztül növeli a pigmentáltságot -ld. vetélkedõ hímek színei, illetve a hosszú idõn át alfa pozicióban lévo hal színe folyamatosan erõsödik, a xantofor kromatofórák számának növekedésével-!
Végezetül meg kell említeni az életkort mint faktort, mivel valamennyi kromatofóra száma folyamatosan, változó ütemben nõ -ld. sötét idõs Burundi frontosa-.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

IZOMZAT

Ez nagyon sok ponton hasonlít az emberére...

A mozgás szervrendszerének aktív összetevoi...

A sügérek vázizomzata egyszerû: 2 háti és 2 hasi nyalábból áll, amelyek szelvényei a fej felõl hátra haladva egymást követve, a 2 oldalon idõbeli eltéréssel húzódnak össze, így lökéshullámot keltve, melynek révén a farokúszó nagy erõ kifejtésére válik alkalmassá. Az úszókat, az álkapcsokat és a szem mozgatását végzõ izmok tömege elhanyagolható a nyaláboké mellett, bár fontosságuk nem különbözik azokétól... Az izom nyalábok kúp alakú, egymásba tolódó szelvényei között kötõszövetbõl álló válaszfal található melyekben Y szálkák képzodnek. Ezek tehát nem a csontrendszerhez, hanem az izomzathoz tartoznak, számuk a fajon belül állandó, de a fajok között rendkívül nagy eltérések lehetnek, mérettõl függetlenül (a sügéreknél általában kevés Y szálkát találunk)...

Harántcsíkolt, sima- és szívizom szövettel rendelkeznek.
A harántcsíkolt eltérõ kontrakciójú, rövid ideig tartú munkavégzésre alkalmas, közvetlen idegi szabályozás alatt álló szövet,(a motoros véglemez "irányítja"), amely miofibrillum rostokból épül fel. Ezeket kötõszövet (Endomysium) borítja, s a rostok izomnyalábokba tömörülnek, azokat szintén kötõszövetes hártya választja el egymástól, s ezek a nyalábok alkotják magát az izmot, melyet izompólya borít kívülrõl...amit már kitalálhattok ,hogy mi alkot.

2 típusa fordul elõ a halaknál, Fehér izomzat: ez az izomglikogénbõl (tartalék tápanyag, amely felépítését tekintve a növényi keményítõre hasonlít) felszabadított glükóz lebontásból származó ATP-t hasznosít, miközben valamennyi tejsav is keletkezik (akárcsak a humán izomláz egyik típusánál).
A vörös izmokban Lipidek(palmitátok) lassú oxidációja során keletkezõ ATP felszabadítása történik, ez relatíve hosszabb izommunka esetén is biztosít energiát...

Sima izomzat: Az erek falában, az emésztõszervrendszer elemeinek falában található. Beidegzése a harántcsíkolthoz hasonló. Hosszú ideig képes munkát végezni, azonos erejû kontrakcióval...

A szívrõl a késõbbiekben részletesebben írok, elöljáróban ennyit, hogy izomzata autonóm idegi szabályozás alá esik hosszú idõn keresztül képes munkavégzésre, eltérõ kontrakció mellett...

Az izom kontrakció, a már említett miofibrillumok nagy számú párhuzamos filamentumból állnak, melyek Aktinból (filamentális fehérjébõl) és Miozinbol (4 alegységbol álló fibrózus fehérjébõl) állnak ,ezek az aktin és miozin szálak egymás közé "becsúsznak"(kontrakció) ,ha egy idegimpulzus megváltoztatja a felületi töltéseloszlásukat, amely egyszerûsítve a következõ módon megy végbe: ATP molekule ADP-re és Foszfát csoportra bomlik(miközben energia szabadul fel), majd az utóbbi része kreatinnal összekapcsolódva Kreatin-Foszfátot alkot, a kreatin foszfát kialakulásakot pedíg lerövidül a miofibrillum, s számos K-P. kialakulásnál az izom összehúzódik... amikor energia hatására felbomlik, akkor az aktin-miozin táv megnõ (relaxáció), ... az izom elernyed...

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

A HALCSONT

Nagyon kis számú sejtet tartalmaz, 65%-át szervetlen sók alkotják -CaCO3, CaPO4, CaF2, CaSO4, CaCl2 stb.-, 33%-át szerves vegyületek, fehérjék, csontalbumidok, csontmucoidok, míg a maradék 2% (!!!) a sejtes állomány, amely osteocytákból- csontsejtekbõl, osteoblastokból- "csont építõ" sejtekbõl és osteoclastokból- porc és csont bontó sejtekbõl tevõdik össze.
A csontok Ca-P egyensúlya ,az emberhez hasonlóan hormonálisan szabályozott, melyek a vérplazmából mutathatóak ki, illetve hatásuk is azon keresztül jelentkezik. Csupán említés szinten: ezek a Szomatothróp hormon, a Kalcitonin, a Parath hormon, valamint az 1,25 dihidroxi D3 vitamin... hatásuk az emberi és a sügér szervezetben azonos!

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

A HALAK VÉRE

Az összetétele majnem teljesen olyan, mint az emberé...
-Vérplazma - sejtektõl mentes folyadék, ami tele van minden jóval : oldott sók , felszívódott táplálóanyagok, anyagcsere termékek, lebomlási (szekréciós) termékek, enzimek, hormonok, immunanyagok, oldott gázok( CO2! ) stbstbstb...
Köztük jópár fehérje, bár az össz. mennyiségük aránylag alacsony 20-40gramm fehérje 1 liter vérplazmában:
-Albumin: egy nagyon nagy vegyület, a szerepe annyi ,hogy sûrûbbé tegye a vért, szebben mondva a kolloid ozmotikus nyomás fenntartásában van szerepe...
-lipoproteinek ,coeruloplazmin, jodouroforin : ezek olyan fehérjék, amik megkötnek, illetve szálítanak más vegyületeket, elemeket... az elsõ zsírokat, a második réz ionokat, a 3. Jódot!
-Fibrinogén: a véralvadás mechanizmusában van szerepe, a lényege, hogy kicsapódik, ezáltal egy hálót képez a seben, amibe felfogja a vér nagyobb elemeit, valamint ezzel párhuzamosan az erek átmérõje csökken, így a vérzés eláll...
-Globulinok: az immunitás, immunrendszer talán ismerõs, annak az egyik harcosa... betegségek, kórokozók, behatolók stb. elleni védelemben vesznek részt...

A vér alakos elemei:
-VörösvérSEJTEK -az emberrel ellentétben itt még van sejtmagjuk- oxigént szállít, a hemoglobin révén...1mm3 sügérvérben kb. 2 millió db van.
-Fehérvérsejtek: ezeknek is az immunitás, immunrendszer, védekezés témakörben van szerepük... pl. a baktériumok sejtfalát az egyik típus szétlövi, majd a másik "megeszi" és volt kórokozó, nincs kórokozó...
(az alakos elemek a vesében(a trombociták, amikrõl még nem esett szó, de véralvadáskor van szerepük, õk is fennakadnak abban a fehérje hálóban), a lépben(vörösvérsejt) és az emésztõszervrendszer egy szakaszán képzõdnek... az elõállításuk szabályozása is ezeken keresztül történik... pl. ha kevés oxigént kap a lép, akkor vörösvérsejtek termelését növeli, míg a fehérvérsejt termelést a stressz hatására ,valamint fertõzés esetén növeli meg a szervezet...)

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

A HALAK KERINGÉSE

Vér és Nyirok keringésre osztható, a vérkeringés szerepe az anyagok és azon keresztül energia szállítása a szervezetben, oldott sók, Gázok, illetve a Gázcsere a kopoltyúlemezeken.
Amikor a vér a keringés perifériális részein, hajszálerekbe szorul, a hajszálerekbõl kilép egy része, amibol a sejtek felveszik a szükséges anyagokat... ezt a kilépett részt (extracelluláris folyadék, sejtközötti folyadék) gyûjti össze a nyirok keringés , amely az embertõl eltéroen vörösVérsejteket is tartalmaz, és az Aortánál(fo ütoér) folyik bele a vérkeringésbe...
Ezeken kívül, érdekességként lehet említeni a CEREBROSPINALIS keringést -magyarul nem tudom hogy lehetne mondani,- az agyvíz keringése ez... mivel az agyban folyadékkal telt kamrák vannak, melyek a gerincvelõ folyadékkal telt üregeiben folytatódnak, itt az idegsejtek anyagcsere termékeinek egy része választódik ki, valamint mechanikai hatásoktól, és Hõsokktól védi az agyat és a gerincvelõt.

Szív
A halaknak 1 vérköre van, így a sziv(mely elöl, a kopoltyúk mögött a hasoldalon fekszik) csak 2 üregbõl áll, valamint egy vénás öbölbõl (sinus venosus), ahova a test fõ gyûjtõerei vezetnek (a páros elülsõ vénák és a páros hátulsó vénás törzsek torkollnak 1-1 oldalon közös gyûjtõérbe, és azok lépnek be a vénás öbölbe ). innét a Pitvarba továbbítódik a vér, mely összehúzódásával az elernyedt falú kamrába löki, ekkor a pitvar kamra határon lévõ billentyûk akadályozzák meg a vér vissza áramlását, mialatt a kamra húzódik össze és a pitvar ernyed el...
Az ingerképzés kettõs, egyrészt saját ingerület képzõ berendezéssel rendelkezik a szív, amely percenként 48 szívösszehúzódást eredményzne, másrészt van egy felsõbb idegi szabályozás, mely ezt a számot mintegy harmadára csökkenti!

Vérnyomás:
A vérnek az erek falára gyakorolt nyomása (késõbb még szerepe lesz).
Ez függ az erek átmérõjétol: avagy gyakorlatilag minden érben más és más a vérnyomás, valamint a kezdeti nyomás értéktõl, amekkora erõvel a kamréból kilökõdik a vér (80Hgmm értéket is felvehet ez, míg a kamra izomzatának elernyedésekor 10Hgmm az érték).
Vérnyomás szabályozás:
Hormonális folyamatok révén történik:
Adrenalin – a vért a perifériákról, a központ felé "irányítja" ,a menekülésben fontosabb szervekhez, míg a bõr és a bélcsatorna vérellátása csökken, ennek megfelelõen alakulnak a különbözõ helyeken a vérnyomás értékek is.
Acetilkolin – az elõzovel megegyezõ hatást vált ki.
Szerotonin - Adrenalin antagonista, a periféria vérellátását növeli, a kapilláris vérnyomást fokozza, a TBx hatása ezzel azonos.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

GÁZCSERE ÉS LÉGZÉS

Külsõés belsõ gázcserét különböztethetünk meg. A külsõ az ,amikor a vízbõl a szervezetbe jut az oxigén ,illetve ki a CO2, míg a belsõ a szervezet sejtjei és a gáz szállító közeg (vér) között, az extracelluláris (sejtközötti) térben játszódik le gázcsere(az oxigén 98%-a a vörös vérsejtekben lévõ hemoglobinhoz reverzibilisen kötött formában szállítódik, míg a CO2 szállításában a vérplazmának is hangsúlyos szerepe van). A parciális nyomáskülönbségek alapján, diffúz úton játszódnak le ezek.
A halak szivén mindíg vénás, (oxigénszegény) vér halad keresztül s tovább halad a kopoltyú lemezek felé, ahol a kapilláris ereinek falán át lejátszódik a külsõ gázcsere. Majd az artériák szállítják tovább az oxigénnel telített vért (elõször a kopoltyúartériák a kopoltyúk feletti két aortagyökérbe szállítják a vért, melyek aortagyûrûvé záródnak. Ebbõl a gyûrûbõl indul ki elöl a külsõés belsõ Fejverõér, hátra pedíg a gerincoszlop alatt futó háti aorta. Ebbõl ágaznak le erek a különbözõ szervekhez, szövetekhez (kulcscsont alatti artéria a mellúszókhoz, gyomor-bél artéria a bélcsatornához és a májhoz, farokartéria a farokhoz, vese artéria a veséhez, arteria spermatica vagy arteria ovariacia (nemtõl függõen) az ivarszervekhez).
A széndioxid szállítás: A vérben a sejtekbõl szénsavként oldódik a CO2, majd hidrogén karbonát ionok formájában halad tovább, mígnem a a kopoltyúlemezekben vagy szénsav anhidratáz hatására bomlik, s kidiffundál a kopoltyún keresztül a co2, vagy az epithel sejtekben a vízbõl felvett Cl ionokra cserélõdik.

Az Oxigén szállítás függ a vérsejtek hemoglobin tartalmától- amely egy viszonylag állandó érték-, attól ,hogy mennyi oxigént képes megkötni a hemoglobin (miközben oxohemoglobinná alakul, aránylag sokat!), valamint függ a hemoglobin oxigén affinitásától.

Külsõ környezeti tényezõk is befolyásolják az oxigén felvételt.
-Vízáramlás sebessége – ventillációs volumen... nem véletlenül állnak be idonként bizonyos oxigén igényes fajok a szûrõ kivezetõ csöve elé...
-A hõmérséklet - ez egyrészt a víz oldott oxigén tartalmára van hatással -melegebb vízben kevesebb O2 oldódik-, másrészt a halnak több oxigénre lenne szüksége a testhõmérséklet emelkedése és az ezzel járó anyagcsere fokozódás révén...
-A víz oldott oxigén tartalma, amely természetesen nem választható szét a fentiektõl... ez befolyásolja közvetlenül a kopoltyúmozgások amplitúdóját és frekvenciáját is.

Belsõ tényezõk is akadnak szép számmal...
Ilyen a kopoltyúban lévõ hajszálerek vérkeringésének sebessége...
Különbözõ hormonok hatása: adrenalin, acetilkolin stb.
Bohr effektus, mely nem más, mint a ph függése az oxigénfelvételnek...minél alacsonyabb a ph, annál rosszabb hatásfokú az O2 felvétel, a hemoglobin - oxihemoglobin egyensúlyi folyamatot a globin lánc H+ ion felvevõ képessége révén eltolja a ph, nehezítve az O2 cserét.
A hemoglobin oxigénfelvételéhez szükséges idõre is hatnak ezek a folyamatok, mely 0,001-0,01 másodperc között alakul....

Lárva korban valamennyi fajnál nagy szerepet kap a bõrlégzés. Ekkor közvetlenül a bõr felületen keresztül történik a gáz és iontranszport. A Felület mintegy 40%-án keresztül, rendkívül erélyesen... Akár 10-20 méteres is lehet a diffúzió távolsága!!!

A légzés folyamatos idegi szabályozás alatt ál, a fõerek falában lévõ kemoreceptorok jelzéseinek megfelelõen alakítva ki a kopoltyú mozgás frekvenciáját.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

AZ EMÉSZTÉS ALAPJAI

Definíció: a táplálóanyagok felszívódásra alkalmas formába történõ átalakítását a szervezet enzimjei által Emésztésnek nevezzük...

Mindent megelõzve a májjal foglalkozom, mivel boncolás közben is ezt érdemes elõször vizsgálat elé venni, a gyors állagromlás miatt...
Funkciója a szervezet immun rendszerében való részvétel, mivel saját macrophagokkal ("faló sejtek") (úgy nevezett Kupffer sejtek) rendelkeznek, valamint fehérje és Epe termelés. Nem csak az emberre is jellemzõ része (un. hepatopancreas (a puhatestûek középbéli mirigyének felel meg, mivel fel is szív (lebontó ill. immun tevékenység és epét is termel)) van a májnak itt, hanem egy úgy nevezett exocrin pancreas is. No de a pancreas, mint olyan hasnyálmirigyet jelent, akkor mit keres a sügérmájban?
A hasnyálmirigy nem egységes szervként jelentkezik, hanem a májban található mikroszkópikus méretû lebenyek formájában csupán, így a hasnyál termelés is itt történik. Ez a rész továbbá más emésztõ enzimeket, ph puffereket-a vékonybél kémhatásának beállításához- és ionokat is termel.
Ezeknek az enzimeknek a termelését a pillanatnyi takarmány tápláló anyag tartalma, valamint a hosszabb idõintervallumon át fogyasztott takarmány fehérje tartalma együttesen befolyásolja.

Emésztõ szervrendszer, kezdjük a szervek nagyon rövid és vázlatos leírásával:
Szájnyílás: a táplálék itt jut be a szervezetbe...
Szájüreg: emésztés ,az emberrel ellentétben még nem történik.
Garat és nyelõcsõ: Nyálka termelés megindulása. A nyílt úszóhólyagú fajoknál ide kapcsolódik be a kvázi "primitív tüdõ" , míg az emberrel ellentétben az orrnyillással és a füllel nincs kapcsolatban.

Gyomor: növényevõk egy részénél hiányzik! gyakorlatilag a nyelõcsõ tágulataként értelmezhetõ.
2 fõ mirigytípust különböztethetünk meg a falában: cardia mirigyeket, melyek a gyomorfalat is védõ nyálkát termelnek ,valamint gyomornedv termelõ pylorus mirigyeket.
-Pylorus függelékek: a ragadozó fajoknál jelentkezõ vakbélfüggelékek, a hátulsó nyíláshoz kapcsolódnak, emésztõ enzimeket termelnek...
Középbél (vékonybél)
-máj (és vele együtt a hasnyálmirigy) beömlõ nyílása ennek a kezdetén található. A bél hossza és a szakaszok megoszlása a táplálék minõségétol függ (a gyomortalan vagy fejletlen gyomrú növényevõknél jelentõsen megnyúlt az elsõ szakasz, mely az emésztés nagy részét végzi, a 2. és 3. szakasznál a felszívási szerep nõ meg)! Egysejtû mirigyei enzimeket termelnek, illetve raktároznak.
Utóbél: ion felszívás valamint bélsár sûrûsödés történik itt, utolsó szakasza a végbél, mely a hasoldalon a törzs és a farok határán nyílik.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

TÁPLÁLÓANYAGOK
(bõvebben még a www.cichlids.hu "Az akváriumban tartott halak étrendeje" írásában)

A halak számára szükséges vegyületeket két csoportba rendezhetjük, engergia szolgáltató vegyületek -cukrok(szénhidrátok), és minden amibol cukor készíthetõ a glükogenezis rögös útján...(zsírok, fehérjék stb.)-, valamint minden más, vitamin, ásványi anyag, VÍZ stb...

Energia szolgáltató vegyületek:
Kezdjük a Széhidrátokkal... olyan szén vegyület, amiben csak oxigén és hidrogén van heteroatomként, méghozza úgy, hogy x db hidrogén atomra fél x Oxigén atom jut... szóval Cm(H2O)n általános képletet is felírhatjuk rá... innét jön a hidrát név... a szén, vízzel akotott vegyületeinek nézték õket hajdanán...csakhogy bármeddíg lapátolták a kõszenet az esõvízbe, nem lett belõle cukor... a szervezetnek cukor alapegységekre (monoszacharidokra) van szüksége, így a nagyobb, összetett molekulákat is ezekre bontja le fokozatosan...
Vannak Cukorszerû szénhidrátok és nem cukor szerûek, az utóbbiak pl. a különbözõ rostok, szilárdító anyagok pl. növényi cellulóz stb... nehezen bontható, nagy méretû, ellenálló vegyületek, míg a cukorszerûek (pl. különféle cukor molekulák összekapcsolódásával jöhetnek létre) aránylag könnyen bontható energia szolgáltató vegyületek...

A cellulózzal a halak saját enzimjei nem tudnak mit kezdeni, de baktériumok már egy celluláz komplexet képeznek belõle (a planktonikus szervezetkben is ebben a formában van már jelen), amelybõl erjedéssel már zsírsavak képezhetõk... s ezeket az állat felhasználja, beépíti...

Szénhidrát bontó enzimeket a hasnyálmirigy, a gyomor pylorus függelékei és a vékonybél termelnek...

Amiláz:
keményítot, poliszaharidokat bont, egyre kisebb molekulákra, egészen maltózik (2 szõlõcukor összekapcsolódásából áll). 20fokon 7,5-8as ph mellett mûködik a legjobban. A maradék amiláz nem vész el, a vékonybélból visszaszívódik majd visszakerül a májszövetbe, a hasnyálmirigy egységekbe.

Maltáz, Laktáz:
ezek a 2 szolocukor egységbõl álló un. dszacharidokat bontják alkotórészeikre, amelyek a vékonybélbõl (halfaja válogatja, hogy melyik szakaszából milyen intenzitással, de a teljes hosszon) felszívódnak... méghozzá attól függõ mértékben ,hogy hány fokon él az állat huzamosabb ideig, valamint milyen az aktuális vízhõmérséklet... -melegebb víz, gyorsabb anyagcsere, nagyobb cukor igény, nagyobb fokú felszívás-... ehhez hozzátartozik ,hogy a bélbolyhok mérete (és ezzel együtt a bélben lévõ üreg átmérõje) is hõmérséklet függõ... hidegebb vízben a bolyhok mérete, a felszívó felület csökken, a köztük lévõ távolság is nõ... ezért van szerepe annak ,hogy milyen hõmérsékleten van tartva a hal huzamosabban...(egy telelõ ponty 30 fokos vízbe átrakva is csak fele olyan hatékonyan tud glükózt felvenni, mint egy 30 fokon tartott fajtársa)...

Fehérje emésztés
Itt a szervezet feladata az ,hogy a fehérjéket minél kisebb darabokra vágja, egészen az õket felépítõ aminósavakig, amiket aztán elszállít, hogy saját fehérjéket képezhessen belõlük...
A gyomor, a hasnyálmirigy, a pylorus függelékek, a vékonybéli egysejtû mirigyek termelnek fehérje bontó vegyületeket, melyek mûködése nagy mértékben hõmérséklet függõ, 20 fokkal hidegebb vízben 50%-al is csökkenhet a hatékonyságuk.

Pepszin
Sok féle ,hosszú molekulájú polypeptidet képes darabolni, savas közegben (Ph 1,8 - 2), a hõmérséklet hatása ennél a vegyületnél még elenyészõ.

Tripszin
Kis amminósavszámú fehérjéket képez a relatíve rövedebb polypeptidekbol... 6,5-7-es Ph-n. A Kimotripszin hatása szinte azonos, azzal a különbségnél, hogy máshol vágják fel a láncokat, és ez már aminósavakat is képezhet.
A bab, szója nyersen adva, gátolja ezeknek a vegyületeknek a termelõdését, illetve hatását...nem véletlenül szoktuk lehagyni a halak étlapjáról...

Karboxi -és Amilopeptidázok
Ezek már kész aminósavakra bontják a kisebb fehérjéket, 6,5-7,5-es ph-n. Az elõbbiek cinket tartalmaznak, így annak a hiánya az emésztésnél is megmutatkozik...

A Zsíremésztés
A zsírok glicerinbõl és ahhoz kapcsolt 3 hosszú zsírsavból álló vegyületek, melyet a szervezet ezen alkotókra bont. Zsírbontó enzimeket a már többször említett pylorus mirigyek, a vékonybél és a hasnyálmirigy képez, de ezen felül a planktonikus táplálék is tartalmaz zsírbontó Lipáz enzimet! Ez az enzim 6,5-7es ph-n fejti ki legjobban mûködését, attól függõen, hogy mekkora cseppeket alkot a bontandó zsír... az emulzió képzésért az epesavas sók felelõsek, ezek a cseppek méretét csökkentik...

Az emésztési folyamatokat befolyásolja:
-A víz hõmérséklet
-Az anyagcsere aktuális üteme, alakulása
-A hal életkora -idõsebb kor, fejlettebb, hosszabb bélcsatorna-
-Az emésztõ enzimek hatékonysága, amely a ph értéktõl, a homérséklettõl és a bontandó vegyületektõl, azok koncentrációjától stb. valamint a tranzit idõtõl függ, azaz mennyi ideig van a táplálék az emésztõ szervrendszer azon szakaszán, ahol az aktuális enzim hat... ez pedíg megintcsak a hõmérséklet által befolyásolt... +10 fok a táplálék haladási sebességét és a bélmozgások intenzitását megduplázza!)...

A gyomornedv elválasztást hormonális és ideigi szabályozás egyaránt befolyásolja. Amikor a nyeloõcsõ ,gyomorfal receptorait ingerli a haladó táplálék nyomása, akkor azok egy a gyomornedv képzést serkentõ hormon vér szintjét emelik, amikor pedíg már a vékonybél elülsõ szakaszának falában lévõ nyomás érzõ receptorokat ingerli a haladó táplálék, miközben ugyanitt a Ph lecsökken akkor a gyomornedv termelést gátló, ugyanakkor hasnyál termelést fokozó hormon vérszintje emelkedik meg.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

A JÓD ÉS A HALAK!

Bármilyen meglepõ is, pajzsmirigy, mint olyan nincs a halakban!

Helyette néhány sejt ("diffúz sejtcsoport") bír ilyen szerepkörrel. Kb. a hipotalamusz "magasságában", a szájüregtõl, ill. nyelõcsotol lefelé találhatóak ezek... A sejtek termelik illetve raktározzák a különféle jód tartalmú fehérjéket, hormonokat . Ezekben a folyamatokban megemlítendõ, hogy
-Thyreopglobulin nevu glikoprotein képzõdik, mely jód tartalmú fehérje, hormon alkotó stb. (még visszatérek rá egy késobbi írásban)

Melyek a jód közvetett feladatai?
-Idegsejtek kiépülésének, képzõdésének elõsegítése az ebrionális fejlodés során.
-Mitokondrium mûködésre hatva az alapanyagcsere biztosítása.
-Az eltérõ sótartalmú vizek egymásutánjához való alkalmazkodás elõsegítése... ld. brakk vízi fajok, hajdan hazai viza, angolna stb.-
-A hipotalamuszon keresztül a szaporodást irányító, kiváltó hormonok szintjének gátlása!
-Hat a máj, az izomzat a csontok, az agy, a vese, és a kopoltyúk kiegyensúlyozott mûködésére, de itt már bizonyos esetekben közvetlenül is.

Avagy: egy anyagcsere zavaros hal, ha kellõ mennyiségu jódot kap, kellõ mértékben fokozódik a pajzsmirigy funkciójú sejtek mûködése, az anyagcsere helyre áll(hat), és az állat elkezd utódokat létrehozni. Egy makk egészséges nagyon termékeny állatnál / csoportnál viszont csökkenhet a szaporulat a fokozott jódbevitel hatására! (néha érdemes elgondolkodni, hogy mit is szeretnénk elérni a jódozott konyhasóval )

-A humán pajzsmirigyel azonos feladatú sejteken felül, mint már írtam róla, a vérben is találhatóak különféle jódkötõ fehérjék, valamint ahogy arról még sokszor szó esik majd, a szabályozó funkciót a neuroendokrin rendszer más tagjai is támogatják, ellátják.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

2006.06.12.

Írta: Orosi 'Brekk' Zoltán értekezése a www.cichlids.hu fórumában