A Malawi tó

Mikor David Livingstone számos afrikai expedíciója közben egy nagy tó partjára érkezett, a hatalmas vízfelület láttán az ott élõ õslakóknál érdeklõdött a tó neve iránt. Az ott halászó õslakosok a „Nyassa” nevet emlegették neki, ezért a felfedezõ a térképén be is jelölte „Nyassa tó” névvel. Ekkor még nem tudta, hogy a helyiek nyelvén a „Nyassa” szó eleve azt jelenti, hogy „Tó”.

A Malawi tó - ahogy ma hívják - a helyi lakosok számára nagy jelentõséggel bír. Tekintettel a környezõ országok és népcsoportok szegénységére, létfontosságú számukra, hogy a nagy tó évente több tízezer tonna halhússal látja el a körülötte élõket.

A Malawi tó a világ kilencedik legnagyobb édesvízi tava 600 km-es hosszával és helyenként a 80km-t meghaladó szélességével. A legmélyebb pontokon eléri a 700 méteres mélységet is, és 472 méterrel a tengerszint felett fekszik. A területe körülbelül 31000 négyzetkilométert tesz ki, amelyhez tekintélyes mennyiségû sziget és partszakasz társul. A partszakaszokon három ország osztozik, amik közül a leghosszabbat – nyugati és déli partszakasz - a Malawi köztársaság tudhatja magáénak. Az északkeleti régió Tanzánia partszakasza, és a keleti régió hosszú függõleges csíkban elterülõ része Mozambik felségterülete.

Köszönhetõen a számos beömlõ folyó és patak vízhozamának, a felso 200 méteres vízoszlop elégségesen gazdag oldott oxigénben. A tó vizének átlaghomérséklete 23 és 28 Celsius között változik, évszaktól függõen. A tó vizének hõmérséklet-ingadozásai a víz alatti látótávolságot is befolyásolják, de október elejétõl november végéig szélcsendes napokon akár elérheti a 20 métert is.

A májusi esõs idõszak végén a tó víztükre akár 2 méterrel is megemelkedhet, ezek a vízszintingadozások jól megfigyelhetõk a parti sziklákon. A vízszint magassága azonban a földtörténet folyamán is változott, tudósok bebizonyították (Scholz és Rosendahl 1988), hogy körülbelül 25000 évvel ezelõtt a Malawi tó jelentõsen kisebb volt, és a vízszintje a mainál 400 méterrel (!) mélyebbre esett. Az eltelt 25000 év alatt a tó térhódítása során jelentõs hordalék és aljzatréteg rakódott le, ami 40 méter vastagságúra becsülhetõ. A Malawi tó története során felhalmozódott üledékréteg vastagsága azonban a legmélyebb pontoknál eléri a 4 kilométer vastagságot is! Ez a rétegvastagság bizonyítja, hogy a földtörténet egyik legrégebbi édesvizû taváról beszélünk, ami a mai becslések szerint 3 és 20 millió év közé tehetõ.

A tudomány mai állása szerint a Malawi tóban élõ afrikai sügér fajok száma meghaladja a 600-at, de becslések szerint még legalább 300 faj felfedezésre vár, amik a tó mélyebb régióiban élnek. A körülbelül 900 afrikai sügér faj, ami a tóban él, csak egy töredéke annak a számnak, ami valaha az õsidõkben a tó vizét benépesítették.

A partszakasz változatossága három különbözõ típusba osztható. Majdnem harmada sziklás, szakadékokkal tarkított. Ezeket a meredek, szinte járhatatlan partszakaszokat hosszú homokos lankás partszakaszok taglalják. A harmadik típus mocsaras, trópusi vízinövényekkel benott folyótorkolatok összessége. Ezen helyeken a finoman beáramló hordalék és homokmennyiség újabb és újabb zátonyokat, víz alatti domborzatokat hoz létre, amiket a fent említett sziklás partszakaszok különítenek el egymástól. Külön területként ezek az újonnan kialakuló élõhelyek jelentõs szerepet játszanak mind a mai napig újabb fajok kialakulásában, és az afrikai sügerek evolúciójában.

A világon egy édesvízi élõhelyrol sem mondható el olyan fajgazdagság és változatosság, amit a Malawi tó az emberiség számára az õshonos halfajok terén nyújt. Az afrikai sügérek a legváltozatosabb és legszínesebb édesvízi halakhoz tartoznak a Földön. Az elmúlt évtizedek folyamán az európai amerikai és ázsiai országokban élõ akvarisztikát kedvelõk körében jelentõsen teret hódítottak, és nagy népszerûségre tettek szert. Viszonylag könnyû tartásuk, izgalmas viselkedésmódjuk és szaporíthatóságuk miatt tartásuk és ismeretterjesztésük egyre népszerûbb, így a természetet kedvelõk köreiben is nagyfokú irántuk az érdeklõdés.

Az afrikai nagy tavak közül a Malawi tóban élõ afrikai sügér fajok száma konzervatív becslések szerint meghaladja a 900-at, de sok faj eltéro színezetben fedezhetõ fel a Malawi tó különbözõ földrajzi élõhelyein. Ezek a földrajzi variánsok a tudomány számára mind a mai napig folyamatos kihívást jelentenek, nem csak felfedezésük miatt, hanem mert az afrikai sügérek evolúciója nyomon követhetõ.

 

2007.01.11.

Írta és fordította: Bene 'TuTToBeNe' Zoltán
Forrás: Ad Konings, Malawi Cichlids and their Natural Habitat