NEOLAMPROLOGUS CAUDOPUNCTATUS

 

Neolamprologus caudopunctatus (Poll 1978)


Ezek a kis csigasügér viselkedésjegyeket mutató halacsok tavaly kerültek hozzám valamikor október környékén. 5db-ot hoztam el egy barátomtól, csak találomra válogatva, hisz 2,5-3cm-es halak voltak, a nemi hovatartozásuk még nem volt megállapítható. Egy finom sóder aljzattal, némi mészkovel és paladarabokkal berendezett 70literes akváriumba kerültek. Kaptak még 2db csigaházat, valami egzotikus faj házát, ami kb. kétszer nagyobb a normál éti csiga házánál. Egy nagy marék jávai moha az összes növényzet a mai napig. A szurést egy régi SharkII-es végzi, a gyári szivacs helyett azonban rasselzsák „szurotöltettel”. Sima városi csapvízzel töltöttem fel a medencét, az összkeménység 16 körül volt és jelenleg is annyi.

A halak 1-1,5 hónapon át szépen elvoltak, növögettek. Fagyasztott planktont (artémia, cyclops) kaptak foleg, kiegészítve némi lemezessel. Sot, heti 1 alkalommal kaptak tubifexet is. Lehet hogy most sokan felkapják a fejüket, de én alapos mosás és több napi pihentetés után bizony szoktam néha tubit adni nekik. Persze nem sokat. Imádják természetesen, így tényleg figyelni kell a mennyiségre, nem szabad túletetni vele oket, mert könnyen bélgyulladás lehet a vége.

Egy reggel az öt halból egyet a tetoüvegen találtam meg, kiszáradva. A többiek üldözhették ki a tetoüveg kis résén, ami a szuro vezetékének lett kialakítva. Ezután nyilvánvalóvá vált, hogy két párom van. Ok egész jól elvoltak egymás mellett, az egyik pár a palák alá ásott magának egy barlangot, a másik az egyik csigaházat ásta/építette körbe, úgy hogy csak a csigaház szája látszott ki a sóderból.

A két pár egymással viszonylag nyugodtan viselkedett, nem voltak komolyabb összecsapások. Akkor a legszebbek, mikor elojön az ozbarna testük csíkozottsága, széles, függoleges sötétbarna sávok jelennek meg az amúgy egyszínu, halványbarna testükön. Ez foként rivalizáláskor illetve udvarláskor jött elo megfigyeléseim szerint Persze a halványbarna szín ha a fény megfelelo szögben esik rá szépen csillog, és a szemük kéksége pedig szintén nagyon dekoratívvá teszi oket. A hátúszójuk sárga/narancssárga szegélyérol nem is beszélve.

Valamikor december tájékán lettem figyelmes arra, hogy a palakövek alá ásott barlangból nemigen jön ki a barlanglakó páros nosténye, és a hím kicsit agresszívebben orzi a hasadék nyílásának környékét. Ekkor kezdtem el alaposabban szemügyre venni a sziklákat. És akkor egy elemlámpa segítségével megláttam. Egy olyan 30-40 darab ikrát a palakore ragasztva. Kissé meglepodtem, mert úgy tudtam csigasügér lévén csigaházakba ívnak. Igaz a Lukács-Sinkó féle könyv szerint nem is annyira csigasügér. Ahogy az ikrák fejlodését figyeltem, azt vettem észre, hogy napról-napra kevesebb van belolük. Kissé elkeseredtem, mivel úgy gondoltam, az ikrák terméketlenek, vagy a szülok nagy féltésükben befalják oket. Igenám, de ekkor a hím már javában dolgozott a másik csigaház környékén. Szépen eltemette, szintén úgy hogy csak a szája látszódjon. Na ekkor már gyanús lett a dolog. Aztán kb. 1-2 hét múlva azt vettem észre, hogy a másik pár bizony rendesen el van zargatva a csigaház környékérol, fel vannak állítva a szuro fölé a sarokba.


Kb. 15-20db ivadékot tudtam megfigyelni, akik bizony már a csigaházból sorjáztak elo reggelente. Eloször csak pattogva, alig észrevehetoen. A nostény és a hím is gondosan orizte oket, ám a másik párosnak mégis sikerült levadásznia 1-1 darabot belolük. Addig míg észre nem vettem. Ekkor eladtam oket egy barátomnak, azóta már nála is van ivadék.


Az ivadékokat jó minoségu poreleséggel tápláltam, sórákot csak az elso napokban keltettem. Úgy tunt a poreleség kiválóan beválik, látni lehetett ahogy a kishalak bizony rámozdulnak az aláhulló apró szemekre.


3-4 héten keresztül kapták ezt az eleséget, szépen gyarapodtak. A szülok nem bántották oket, szépen éldegélt a kis család. A nostény elég sokat tartózkodott a csigaházban, de nem tulajdonítottam ennek túl nagy jelentoséget. Egészen addig, míg az egyik délutáni etetés alkalmával fel nem tunt, hogy kicsit nagyobb mozgás van a szokásosnál. Aztán kicsit jobban koncentrálva észrevettem az újabb generációt!! Vagy 40 darab ivadék csatlakozott a nagyobbacska testvérekhez az aláhulló „porszemek” vadászatában.


Tehát most két generáció nevelkedik a szülok gondos felügyelete alatt. A nagyobbak olyan 15-18mm körüliek lehetnek, a kisebbek 10-12mm-esek. Napi 2-3 alkalommal kapnak enni, a már említett poreleséget (amit a szülok is eszegetnek), fagyasztott és 2-3 naponta élo planktont is kapnak.

Az akvárium idoközben derekasan elalgásodott, de igazából azon kívül, hogy esztétikailag nem túl szép (bár kinek mi a szép, nekem tetszik), sok vizet nem zavar. Sot! A kishalakat folyamatosan látom az algát csipegetni. Vagy magát az algát fogyasztják, vagy az abban élo mikroszkópikus méretu élolényeket. A lényeg, hogy hasznosnak tunik.

Remélem eme kis leírás, valamint a képek másoknak is meghozzák a kedvét egy kis afrikai sügérezéshez. Mert amint a leírásból látszik téves az az általános felfogás miszerint az afrikai sügérek agresszívek és óriási akváriumra van szükség a tartásukhoz. Elég akár egy 40literes medence is ahhoz, hogy ezeknek a jópofa kis afrikai sügérek életét, szaporodását, családgondozását megfigyelhessük.

2006.09.04.

Írta: Dániel 'Don07' Tamás

Copyright www.cichlids.hu 2004-2008, minden jog fenntartva!