NEOLAMPROLOGUS CAUDOPUNCTATUS
Neolamprologus
caudopunctatus (Poll 1978)

Ezek a kis csigasügér viselkedésjegyeket
mutató halacsok tavaly kerültek hozzám
valamikor október környékén. 5db-ot
hoztam el egy barátomtól, csak találomra
válogatva, hisz 2,5-3cm-es halak voltak, a nemi hovatartozásuk
még nem volt megállapítható.
Egy finom sóder aljzattal, némi mészkovel
és paladarabokkal berendezett 70literes akváriumba
kerültek. Kaptak még 2db csigaházat,
valami egzotikus faj házát, ami kb. kétszer
nagyobb a normál éti csiga házánál.
Egy nagy marék jávai moha az összes növényzet
a mai napig. A szurést egy régi SharkII-es
végzi, a gyári szivacs helyett azonban rasselzsák
„szurotöltettel”. Sima városi csapvízzel
töltöttem fel a medencét, az összkeménység
16 körül volt és jelenleg is annyi.
A halak 1-1,5 hónapon át szépen elvoltak,
növögettek. Fagyasztott planktont (artémia,
cyclops) kaptak foleg, kiegészítve némi
lemezessel. Sot, heti 1 alkalommal kaptak tubifexet is.
Lehet hogy most sokan felkapják a fejüket, de
én alapos mosás és több napi pihentetés
után bizony szoktam néha tubit adni nekik.
Persze nem sokat. Imádják természetesen,
így tényleg figyelni kell a mennyiségre,
nem szabad túletetni vele oket, mert könnyen
bélgyulladás lehet a vége.
Egy reggel az öt halból egyet a tetoüvegen
találtam meg, kiszáradva. A többiek üldözhették
ki a tetoüveg kis résén, ami a szuro
vezetékének lett kialakítva. Ezután
nyilvánvalóvá vált, hogy két
párom van. Ok egész jól elvoltak egymás
mellett, az egyik pár a palák alá ásott
magának egy barlangot, a másik az egyik csigaházat
ásta/építette körbe, úgy
hogy csak a csigaház szája látszott
ki a sóderból.
A két pár egymással viszonylag nyugodtan
viselkedett, nem voltak komolyabb összecsapások.
Akkor a legszebbek, mikor elojön az ozbarna testük
csíkozottsága, széles, függoleges
sötétbarna sávok jelennek meg az amúgy
egyszínu, halványbarna testükön.
Ez foként rivalizáláskor illetve udvarláskor
jött elo megfigyeléseim szerint Persze a halványbarna
szín ha a fény megfelelo szögben esik
rá szépen csillog, és a szemük
kéksége pedig szintén nagyon dekoratívvá
teszi oket. A hátúszójuk sárga/narancssárga
szegélyérol nem is beszélve.
Valamikor
december tájékán lettem figyelmes arra,
hogy a palakövek alá ásott barlangból
nemigen jön ki a barlanglakó páros nosténye,
és a hím kicsit agresszívebben orzi
a hasadék nyílásának környékét.
Ekkor kezdtem el alaposabban szemügyre venni a sziklákat.
És akkor egy elemlámpa segítségével
megláttam. Egy olyan 30-40 darab ikrát a palakore
ragasztva. Kissé meglepodtem, mert úgy tudtam
csigasügér lévén csigaházakba
ívnak. Igaz a Lukács-Sinkó féle
könyv szerint nem is annyira csigasügér.
Ahogy az ikrák fejlodését figyeltem,
azt vettem észre, hogy napról-napra kevesebb
van belolük. Kissé elkeseredtem, mivel úgy
gondoltam, az ikrák terméketlenek, vagy a
szülok nagy féltésükben befalják
oket. Igenám, de ekkor a hím már javában
dolgozott a másik csigaház környékén.
Szépen eltemette, szintén úgy hogy
csak a szája látszódjon. Na ekkor már
gyanús lett a dolog. Aztán kb. 1-2 hét
múlva azt vettem észre, hogy a másik
pár bizony rendesen el van zargatva a csigaház
környékérol, fel vannak állítva
a szuro fölé a sarokba.
Kb. 15-20db ivadékot tudtam megfigyelni, akik bizony
már a csigaházból sorjáztak
elo reggelente. Eloször csak pattogva, alig észrevehetoen.
A nostény és a hím is gondosan orizte
oket, ám a másik párosnak mégis
sikerült levadásznia 1-1 darabot belolük.
Addig míg észre nem vettem. Ekkor eladtam
oket egy barátomnak, azóta már nála
is van ivadék.
Az ivadékokat jó minoségu poreleséggel
tápláltam, sórákot csak az elso
napokban keltettem. Úgy tunt a poreleség kiválóan
beválik, látni lehetett ahogy a kishalak bizony
rámozdulnak az aláhulló apró
szemekre.
3-4 héten keresztül kapták ezt az eleséget,
szépen gyarapodtak. A szülok nem bántották
oket, szépen éldegélt a kis család.
A nostény elég sokat tartózkodott a
csigaházban, de nem tulajdonítottam ennek
túl nagy jelentoséget. Egészen addig,
míg az egyik délutáni etetés
alkalmával fel nem tunt, hogy kicsit nagyobb mozgás
van a szokásosnál. Aztán kicsit jobban
koncentrálva észrevettem az újabb generációt!!
Vagy 40 darab ivadék csatlakozott a nagyobbacska
testvérekhez az aláhulló „porszemek”
vadászatában.
Tehát most két generáció nevelkedik
a szülok gondos felügyelete alatt. A nagyobbak
olyan 15-18mm körüliek lehetnek, a kisebbek 10-12mm-esek.
Napi 2-3 alkalommal kapnak enni, a már említett
poreleséget (amit a szülok is eszegetnek), fagyasztott
és 2-3 naponta élo planktont is kapnak.
Az akvárium idoközben derekasan elalgásodott,
de igazából azon kívül, hogy esztétikailag
nem túl szép (bár kinek mi a szép,
nekem tetszik), sok vizet nem zavar. Sot! A kishalakat folyamatosan
látom az algát csipegetni. Vagy magát
az algát fogyasztják, vagy az abban élo
mikroszkópikus méretu élolényeket.
A lényeg, hogy hasznosnak tunik.
Remélem
eme kis leírás, valamint a képek másoknak
is meghozzák a kedvét egy kis afrikai sügérezéshez.
Mert amint a leírásból látszik
téves az az általános felfogás
miszerint az afrikai sügérek agresszívek
és óriási akváriumra van szükség
a tartásukhoz. Elég akár egy 40literes
medence is ahhoz, hogy ezeknek a jópofa kis afrikai
sügérek életét, szaporodását,
családgondozását megfigyelhessük.
2006.09.04.
Írta:
Dániel 'Don07' Tamás
Copyright
www.cichlids.hu 2004-2008, minden jog fenntartva!