www.cichlids.hu - Pseudocrenilabrus multicolor

PSEUDOCRENILABRUS MULTICOLOR

Pseudocrenilabrus multicolor multicolor (Schoeller,1903)

"Nílusi szájkölto hal" néven ismert az akvarisztikában, de a Viktória tó mellett az elterjedtsége a tavakon túl is mutat: Nílus, Albert tó, Semliki folyó, Victoria and Kyoga, Malawa és Aswa folyók, George tó, Nabugabotó , mocsaras tavak Kachira, Kijanebalola és Nakavali az Edward és Victoria tavak közt.

Nílusi törpe sügér / Nílusi törpe szájköltõ hal

A faj, amint a késobbiekbõl egyértelmû lesz, cseppet sem minõsül extravagánsnak, hatalmas elterjedési területtel bír, így a Viktória tóban, a Kyoga tóban, az Albert tóban, a Nílus vízrendszerében, valamint a mocsaras Kachira tóban egyaránt elõfordul.

A tudomány nehezen bírt ezzel a hallal, számos esetben átsorolták(ezért is kerül zárójelbe az elsõ leíró neve)... Scholler a Hemihaplochromis nem (ha emlékezetem nem csal típus-) fajaként írta le, Hilgendorf még ugyan abban az évben Paratilapia multicolor-ként, majd Greenwood helyezte át 1965-ben a Flower által 34-ben létrehozott nembe. S mint ilyen a Pseudocrenilabrinae alcsalád valamint a Labroidae nemzettség tagja lett.

Amiben azonban mindenki egyetértett az, hogy méltón kiérdemli a multicolor, sokszínû jelzõt, holott elsõ ránézésre egy szürkéssárga, jellegtelen állatnak is tûnhet.... Idõnként elképesztõ látványt nyújt a hímek csillogó, irrizáló, szikrázó, leírhatatlan pikkelyzete (csak hogy fotós legyen a talpán aki élethû képet tud csinálni ). Szerintem a nem legszebb faja!

1994 februárjában jutottam hozzá egy csere folytán 6 fiatal példányhoz, melyek még a 2 centis méretet sem érték el. Korábban akváriumi halként csak régi szakkönyvekben olvastam róla, a kereskedõk többsége számára teljesen ismeretlen volt.

Egy 35 literes akváriumban kerültek elhelyezésre, 8mm vastag kvarchomok aljzattal, egy marék jávai mohával, 28nk-s vízbe (õk azok a sügérek, amik a relatíve lágy vizet is nagyon jól tûrik!). Etetésüknél próbáltam odafigyelni a változatosságra, gyakorlatilag mindent felfaltak már az elsõ kínáláskor pontylazac ivadéktól a gyári tápokig... Szépen fejlõdtek, s a nyár elejére már egyértelmûvé vált, hogy 2 hím és 4 nõstény úszik a medencében, a hímek az elõtérben kb. 3 centiméter átmérojû területeket teljesen elhordták a talajt, méretben elhagyták a nõstényeket, színeik már pompáztak, s egy ideig nem történt semmi... mígnem az egyik 23-24mm körüli nõstényt élénken kezdte hajtani az alfa hím egy délelõtt, aminek ívás lett a vége... Érdekes látványt nyújtottak az anyuka szájában, a szöveteken keresztül is jól kivehetõ ikraszemek. melyek lassan sötétedni kezdtek, majd egész sötétszürkébe mentek át, majd a kelés napján a hímek szépen felfalták a kicsiket... viszont addígra már a másik 3 nõstény is forgatott... a köptetéseknél 17-18 ikrát találtam mindegyikõjüknél, amiket egy szövethálóval kiegészített artemia keltetõben "forgattatam ki"... Az ivadékok a halfajhoz képest aránylag nagy méretûek, átlagos sügér mércével mérve azonban egészen kicsik, bár gond nélkül megálják helyüket a nagy tavakból származó kommersz fajok azonos korú ivadékai mellett... Artemiával és a szokásos ivadékeleségekkel veszteség nélkül nevelhetõk...

Na itt jött a probléma, hogy elképesztõ szaporaságról tettek tanúbizonyságot, sosem fordult elõ, hogy kettõnél kevesebb nõstény forgasson egy idõben... Még a béta hím is kivette szerepét a termékenyítésben, aránylag békésnek mondható a faj, így cseppet sem érzõdött rajt az elnyomottság, õ is hozta a színeit...

A késõbbiekben akváriumukat megoszthatták guppikkal és más elevenszülõkkel, viszont még azok sem voltak képesek megzavarni a szaporodásukat... ilyenkor a sügérek bitorolták az aljzatot, onnét lehetõleg mindenkit elriasztva, a felettük lévõ mozgással nem törõdtek... erre fel tettem melléjük néhány páncélos harcsát (Corydoras aeneus-t)... velük már nem bírtak el olyan könnyen, ettõl kezdve inkább csak íváskor tartottak egy 6x6, késõbb 10x10 centis revírt. Tesztként ennél többet nem is tettem, afrikai sügér létére még akár egy társas akváriumban is jól érzi magát... ami nem volt utolsó szempont a már kiadó méretet elérõ kicsik miatt... elsõre mindíg problémát jelent az értékesítésük, a fajt megismerõ kereskedok azonban késõbb már aránylag szívesen vásárolták... csakhogy korai ivarérésük, az amúgy sem magas árukat egy-kettõre jelentõsen leveri...

Nem ejtettem még szót a kifejlett kori méretrõl, ami miatt nálam átkerültek egy 45 literes medencébe a késõbbiekben. Az öreg tenyészhímek akár a gigászi 8 cm-es testméretet is elérhetik, azonban általában a 4-6,5 cm-es méterrartomány jellemzi õket.

Elsõ sürgérnek nem ajánlható tökéletesebb tanulóhal. Kis helyen is meg lehet tanulni a tartást, s megtapasztalni a szaporodásukkal járó egyedülálló élményeket, amelyekbõl a késõbbiekben, más fajok tenyésztésére is levonható néhány általános megállapítás (pl. a következõ: a sügéreket elég az élõhelyükre minél jobban hasonlító tartóhelyen békén hagyni és majd úgyis szaporodnak... (ami akár még igaz is lehet, ))...

2007.03.02.

Írta: Orosi 'Brekk' Zoltán, www.cichlids.hu fórum
Szerkesztette: Bene 'TuTToBeNe' Zoltán