www.cichlids.hu - Pseudotropheus saulosi, Coral Red

PSEUDOTROPHEUS SAULOSI

Pseudotropheus saulosi (Konings 1990)

Egyéb elnevezések: saulosi sügér, de olvastam már Ps. saulosi „chisumulu”-nak is. (talán eredeti élõhelyének neve miatt)
Élõhely: Eredeti élõhelye a Malawi-tó, Chisumulu-sziget és környéke. Endemikus fajról lévén szó, ez a hal kizárólag itt található meg, ezen belül is a görgeteg zónákat részesíti elõnyben. A kisebb testû „mbuna” sügerek csoportjába tartozik.

A HÍM fotó: Lakatos Tamás

A halról:

Fenotipusuk: a hím és a nõstény között kifejlett korban - azaz az ivarérettség elérésekor -szembetunõ színbeli különbségek láthatóak, ami alapján 100%-os biztonsággal beazonosíthatjuk õket. A hím kifejlett korban egész teste világoskék alapszínû (ez az udvarláskor élénkül) 5-6-7 sötétkék, szinte fekete harántsávval. A hím hátúszóján majdnem fekete színû sáv húzódik. A toroktól a farok alatti úszóig ugyancsak egy mélysötétkék színû sáv látható. Ikrafoltjai élénk sárga színûek. A nõstényeknél a színezet ettõl sokkal homogénebb, mert testük egyszínu narancssárga. Megfigyeltem hogy néhány nõsténynél az ivarérettség elérésekor már jól látható ikrafolt jelenik meg. A hímtõl eltérõen ezek száma max. 2db., amíg a hímek ikrafoltjainak száma sokszor a 4-et is eléri. Az ivadékok homogén narancssárga színezettel rendelkeznek. Ivarérettség táján a hímek elveszítik narancssárga „gyerekszínüket”, és elõször kissé „csúnya” halványbarnává alakulnak. Itt kezdõdik az ivari dimorfizmus elsõ jól látható jele. Azok a hímek, amelyek a színváltás elõtt a végleges akváriumba kerülnek (tehát nem nevelõakváriumba ahol nagy az egyedszám a fajon belül), ez az átalakulás szinte 3-4 nap alatt végbemegy. Érdekességképpen még annyit, hogy általában (250 literes medence méret körül) egy hím (késõbb alfa domináns) színe alakul csak át. Nagyobb medencékben (450<) több hímnek is kijön a színe egy idõben.

A hímek ritkán érik el a 10 cm-es méretet, a nõstények 2-2,5 cm-el kisebbek kifejlettkori méretüket nézve.

NÕSTÉNYEK fotó: Lakatos Tamás

Tartásuk és ajánlott akvárium méretek:

Kb. 2 éve tartom õket. Anno 4 darabot (akkor még nem tudtam hogy kevés ) vásárolva (2/2), nagy örömmel vittem haza halaimat. Szépen nõttek és érdekes volt követnem a hímek átváltozását, illetve magát a revier kialakítását és védelmét, az udvarlási szertartásokat, valamint emlékszem az elsõ forgatás adta örömökre és félelmekre is. Ezen tapasztalatok alapján írnám le remélem mindenki számára tanulságos pár soromat:

Csoportos halról lévén szó, vásárláskor, illetve beszerzéskor mindig kényesen ügyeljünk arra, hogy minimum 6-8 fos kiscsapatot helyezzünk be. A hímek reviert tartanak, ami lehet egy-egy kupac kõ melletti rész, vagy egy kókuszdekoráció belseje. Az akváriumban, ha a dekoráció úgy van elhelyezve, hogy az alatt minimális szabad tér van, akkor hímünk 100% hogy talpüvegig hordja ki alóla a talajt. Éppenezért ajánlott a nehezebb kövek alá vékony hungarocellt, vagy egyéb nem ártalmas vízálló anyagot elhelyezni. A kialakított reviert a hím torpedó módjára védi, és a beikrásodott nõstényeken kívül mindenkit elhajt.
A legmegfelelõbb ivararány egy 10 db-os csapatnál: 3 hím + 7 nõstény. Azért kell legalább 3 hím a csapatba, mert folyamatosan udvarló, villógó halról lévén szó, az alfahím ne mindig csak a nõstényekkel legyen elfoglalva. Nálam az idõsebb nõstényeken (2 éves rutinos forgatók) azt veszem észre, hogy direkt kelletik magukat a hímnek, és néha majdnemhogy hagyják magukat felborítani.
A medencék dekorációi között nyugodtan szerepelhet növény, mert ha kellõ mennyiségû növényi táplálékot kapnak (lsd. késõbb), akkor nem bántják õket. Ezek elsõsorban Anubiasok, de nálam jól bevált a fodroslevelû vizikalász is. Az ivadékok csipegethetik a növények friss hajtását.

A saulosit a „más sügérrel jól együtt tartható” sügerekhez sorolnám, mivel saját tapasztalatom hogy szinte minden „mbuna” sügérrel jól elvan. Nem agresszív, sokszor a nõstények kissé muják, inkább ok maradnak alul a hatalmi harcokban. A hím kizárólag saját revírjén nagyképûsködik, máshol kevésbé, de a nõstényt hajtja még más egyéb faj területén is. Ezt a viselkedést kizárólag csapatban tartott egyedekre értem. Az ívás általában 1-1,5 órát vesz igénybe. A hím folyamatosan csábítja a nõstényt revierje felé. Nálam az alfa hím az akvárium hátfalán ívik, ami nem éppen jellemzõ a fajra. A nõstény egyszerre 3-4 ikrát bocsájt ki, majd a következõ mozdulattal fel is kapja azt. Ikrázásuk szinte mindig sikeresnek mondható, mert a hím mindenkit agresszíven elüldöz az ívás területérõl. (25 cm-es delfín hímemet úgy vágta nyakon, hogy beleremegett a szoba fala ). A nõstény tojócsöve határozottan látszik, amely sejteti az ívás kezdetét. Két forgatás között általában 4-5 hét telhet el, megfelelõ tartási körülmények mellett.

Anyai szájköltõ. A jól tartott saulosiknál a nõstény kb. 8-10 hónapos korában beforgathat, amely forgatásból származó ivadékok darabszáma 10-15db. Ez késõbb akár elmehet 30-35-ig is a hal korosodásával arányosan. Nálam a rekord 42 darab volt egy kb. 16 hónapos alfa nõstényemnél. Az ikrák 3-4 nap alatt kelnek ki, és az anya saját tapasztalataim szerint a 20-22. napon engedi ki elõször ivadékaikat. Az anya köptetése biztonsággal megoldható a 13-14. naptól. Ekkor az ivadékok szikzacskóval rendelkeznek, de vígan úsznak a nevelõakvárium vizében és elfogadják a nekik kínált keltetett sóférget, vagy egyéb más ún. starter tápokat.

A vízcserét meghálálja. Ennek mértéke: 3hetente 1/3-os mennyiségu vízcsere ajánlott. Hõmérsékletváltozást jól tolerálja, de az optimális a 26 Celsius. Talajnak ajánlanám az aprószemû osztályozott (2-3 mm) sódert.

Etetésük: plankton - élõ is -, tonhalas, kismennyiségû marhaszíves-zöldséges fagyasztott mix, kiegészítésképpen lemezes táp. Szinte naponta kapnak nálam spirulina tartalmú növényi kaját. Hetente 2 alkalommal adok nekik vörösszúnyoglárvát is.

Minimális akváriumméret: 250 liter vagy e felett. Lényeg, hogy az akvárium hossza minimum 100cm legyen.

Ivadéknevelés:

Az ivadékok nagyon jó növekedési erélyûek. Nálam az ún. „vödrös” nevelési módszer (saját nomenklaturámban ) igen bevált. Ennek lényege, hogy egy kb. másfél literes mûanyag vödörbe behelyezem az elvett, vagy kiúszó ivadékokat, és egy porlasztó kíséretében behelyezem az egyik akváriumom vizébe. Elõfordul néha hogy kicsit korábban veszem el az ivadékokat és még látható szikzacskójuk van, ilyenkor az etetést egy-két napig nem kezdem el. Kb. 3 naponta (méretüktõl függõen) 100%-os vízcserét csinálok rajtuk, amely vizet kizárólag abból a medencébõl veszem, amelyikben az ivadékok kihordásra kerültek. Tehát ahol a szülõk is úsznak. Az ivadékok szépen fejlõdnek a keltetett sóféregtõl. 3 hetes - 1 hónapos korukig nálam kizárólag ezt kapják. Ez az idõ a „vödrös szakasz”.
Ezután egy kb. 50 literes nevelõakváriumba kerülnek, ahol cyclops-ot kínálok neki, amelyet mohón elfogadnak. Itt olykor 50-60 darab is úszik együtt. Cyklops minden nap szerepel az ivadékok étrendjén, mivel én ezt tartom a legjobb ivadéknevelonek (1 hónapos kortól, színmegtartás), de egy hónapos kortól – mivel a cyklops-nak csekély fehérjetartalma van – elkezdem kínálni a közepes fehérjetartalmú szárazeleséget is. A nagyobb mennyiségû fehérjét tartalmazó szárazeledeleket is jól tolerálják, mert ugyan érzékenyek a bélgyulladásra, de csak enyhe mértékben. Azért ezen tápok adását lehetõleg kerüljük.
Az ivadékok amint elérik a 2,5-3 cm-es nagyságot, kikerülnek egy 200 literes (110cm hosszú) nagyobb nevelõakváriumba. Itt akár 200 darab is úszhat együtt. Gyönyörû látvány a sok kis narancssárga. Itt a cyclops folyamatos etetése mellett a szárazeleség egy részét lecserélem magas növényi-anyag tartalmú lemezesre. Tehát az arány: 50% cyklops - 25% közepes feh.tartalmú száraz kaja – 25% növényi kaja / nap!
Az ivadéknevelõk berendezése nálam mindig teljes (növény, aljzat, kõ, dekor). Ennek hiányában a színük szerintem kevésbé élénk (én is jobban érzem magam egy szép szobába sörrel a kezemben).
Az ivadéknevelõim vizének hõmérséklete mindig annyi, mint annak a medencém vizének, ahonnan kivettem õket. Kényesen figyeljünk az oxigénellátásra. Nem baj, ha akár 2db porlasztó vagy oxigénforrás is mûködik egyidõben. Ez fõleg akkor kiélezett, ha nagy egyedszám van elhelyezve a medencénkben.

Összefoglalva színes, szép, dekoratív, viszonylag könnyen tartható halról lévén szó, mindenkinek ajánlanám. Legyen az kezdõ vagy haladó.

Még annyit, hogy a most leírtak 99%-ig igazak a sokunk által tartott Pseudotropheus saulosi Coral Red-re is annyi különbséggel, hogy a korallsügér nõsténye valamivel élénkebb színû. Régóta én is már csak korallsügért tarok, de az alapokat még a „sima” saulosinál szereztem meg.

Végül pedig: leírásommal szeretném a saulosit még nem tartó kollégákat kicsit ösztönözni, illetve aki már tartja, annak segíteni amennyire tudok. Remélem nem sok mindent hagytam ki és tudtam azért 1-2 újat is mondani.

Mindenkinek Kívánok Sok Örömöt, eme számomra egyik legkedvesebb hal tartásában.

2006.12.20.

Írta: Tomika, www.cichlids.hu fórum